München kiállítás

München kiállítás

München kiállítás

 
 
FŐOLDAL                                                                                                                                      REFERENCIA

Nagytétényi Kastélymúzeum

1225, Budapest Kastélypark utca 9-11.

Nagytétényi Kastélymúzeum

A magyar barokk építészet egyik nagyszerű alkotása a Száraz-Rudnyánszky kastély, vagy ahogy ismertté vált a Nagytétényi Kastélymúzeum.

A kastély története az ókorba vezethető vissza. Nagytétény, Campona néven a Római Birodalom határait védő erődítményláncolat része volt, a kastély területén már ekkor építkeztek. Az ún. Grassalkovich-típusú kastélyok sorát gazdagító főúri rezidencia kialakítása Rudnyánszky József nevéhez fűződik, aki 1778-ban fejezte be a kastély építését. Ez az állapot adta mai rekonstrukciójának alapját.

Állandó kiállítása: „Bútorművészet a gótikától a biedermeierig”, egyedülálló módon időrendben kíséri végig az európai bútorművesség kézműves korszakát a 14. századtól a 19. századig. A 28 teremben kiállított több mint 300 bútor és bútoregyüttes mellett kályhák, csillárok, szőnyegek, falikárpitok, kerámia- üveg és ötvöstárgyak érzékeltetik a korabeli lakókörnyezetet.

Nagytétényi Kastélymúzeum

 
 
FŐOLDAL                                                                                                                                      REFERENCIA

Újpest Városháza

1041 Budapest, István út 14.

Újpest Városháza

Az 1840-ben alapított, azóta rohamosan fejlődő és gyarapodó Újpest adminisztrációjának ellátására az 1890-es években már túl szűknek bizonyultak az addig a József és az Attila utcák sarkán használt irodák, így 1895-ben határozatot hoztak egy kétszintes községháza felépítéséről a nem túl messzi Szent István téren.
A pályázatot 1898-ban írták ki, amit az ekkor már neves, elismert építészek, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin közös pályázata nyert meg. A kivitelezést egy helyi építési vállalkozóra, Schreiber Gyulára bízták, a költségekre pedig 200 000 osztrák–magyar forintot különítettek el, aki 1899. május 13-án kezdett neki a munkálatoknak. Az épület teljesen 1900 nyarára készült el, az eredeti tervekhez képest kis belső módosítással, mert időközben a járásbíróságot, vele pedig a börtönt is ide költöztették. Utóbbit az alagsorba.
Az épület a századforduló eklektikus–szecessziós irányzatát követi.
Az épület korabeli társaihoz viszonyítva gyakorlatilag tökéletes épségben vészelte át a teljes 20. századot, állaga azonban időközben jelentősen leromlott. Ennek, valamint jubileumának okán 1999-ben teljes felújításon esett át.
Grünberger Tamás a bejárat előtti eredeti lámpák fotó utáni újragyártását végezte.

 
FŐOLDAL                                                                                                                                      REFERENCIA

Puskin mozi

1053 Budapest,
Kossuth Lajos utca 18.

A mai Puskin elődje a Magyar Világ kávéház volt. A Kossuth Lajos utca volt akkoriban a budapesti politikai és társadalmi élet központja. Az I. Világháború után megszűnt a korzó és vele a kávéház is, 1919 után Mezőgazdasági Hitelintézet néven bankház lett belőle. A gazdasági összeomlás idején a bank csődbe ment, viszont a mozi és a filmek iránti kereslet felfelé ívelő pályán volt.

A fenti körülményeknek köszönhetően 1926-ban létre jött a Mezőgazdasági Hitelintézet helyén a Fórum filmszínház, amelynek egyik szakmai alapítója Deák Jenő volt, akinek 1912 óta Általános Mozgóképipari Vállalat néven működött filmkölcsönző cége. Ez alakult át később Stylus Részvénytársasággá, ami részt vett a filmszínház alapításában. Deák Jenő megállapodott a Dávid építkezési céggel, és velük közösen építették fel Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján, Kristián Sándor és Varga Oszkár szobraival és a Grünberger cég csillárjaival Budapest akkoriban legszebb filmszínházát, aminek vezetését Szekrényessy Bélára, a Dávid cég megbízottjára bízták.

A Fórum mozi komoly társadalmi eseményként nyitotta meg 1926. november 26-án a nagyközönség előtt kapuit. A hangosfilm előtérbe kerülésével azonban 1929-ben a némafilmeket vetítő filmszínház tönkrement. A filmszínház üzemeltetésének engedélye időközben Pantl Kálmán, a Belügyminisztérium nyugdíjas helyettes-államtitkáráé lett, aki addig a mozi engedélyek ügyeivel foglalkozott a Belügyminisztériumban. Pénzes társat keresett maga mellé, akit Gerő István személyében meg is talált 1929-ben. Az új bérlő, Gerő István építtette át a mozit az országban elsőként hangosfilmszínházzá. 1929. szeptember 30-án került sor az első magyarországi hangosfilm bemutatóra a moziban. A műsoron két rövidfilm: az Abe Lymann jazzband és Benjamino Gigli előadásában a Parasztbecsület egy részlete szerepelt, majd ezt követte Az éneklő bolond (Singing Fool) című hangosfilm.

1930-ban meghalt Pantl Kálmán, és az addig birtokában levő engedély átszállt az 1935-ben alakult Kossuth Lajos utcai Mozgóképüzemi Részvénytársaságra, amely körül később erőteljes harcok dúltak Gerő István és a Léderer család között. A harcok közepette a mozi állta a sarat, a filmvállatok szívesen adták oda forgalmazásra legjobb filmjeiket, továbbra is Budapest “legelőkelőbb” filmszínházának tartották. A mozi igazgatója Szekrényessyt követően Szlammer Béla lett, majd 1932-36-ig Décsi Oszvald, őt Győrbíró Endre követte. 1938-ban Léderer Lajos, az Rt. igazgatósági tagja vette át a mozi vezetését.

Az 1939-es zsidótörvények következtében a Fórum tulajdonjogában és vezetésében is változások történtek: az Rt. részvénytöbbségét megvásárolta a Telefongyár Rt. volt vezérigazgatója, Neuhold Kornél kormányfőtanácsos, aki átvette a mozi vezetését is. 1941-ben a frissen alakult Fórum Filmszínház Rt. kapta meg az üzemeltetési engedélyt, majd 1944-ig az olasz állami Esperia-filmvállalat befolyása alá kerülve itt mutatták be az olasz filmgyárak filmjeit.

A háború után a Fórum a Kisgazdapárté lett, az 1948-as államosításkor pedig a Fővárosi Tanács kezelésébe került. A Fórum mozi elnevezést ekkor változtatták Puskinra mozira. Megalakult a Fővárosi Tanács V.B. Mozgóképüzemi Vállalata (FŐMO), aminek jogutódaként jelenleg a Budapest Film Rt. tulajdonában van a mozi, üzemeltetését a Budapest Film Kft. végzi.

A mozi technikai rekonstrukciójára 1988-ban került sor, ennek során gépészeti átalakítások történtek, majd 1998. október 15-én megnyitotta kapuit a korábban 623 férőhelyes egytermes moziból lett háromtermes új Puskin mozi. A hajdan fényűzően kialakított filmszínház átépítése során az építészek megtartották a mozi eredeti homlokzatát, ami egyébként is műemléki védelem alatt áll és a mozi előcsarnokában sem végeztek semmilyen átalakítást. A nézőtéren megszüntették a páholyokat, és amfiteátrumszerűen döntött nézőteret alakítottak ki a régi helyén, úgy, hogy az erkélyrészt meghosszabbították egészen a vászonig. Így megfelelő dőlésszöget kaptak a 225 fős Metropolis teremben. Az egykori mellékhelyiségek helyén alakították ki a 72 fős Amarcord termet, a régi iroda és előtere helyén pedig a 68 fős Körhintát. Mindhárom terembe kényelmes és korszerű, pohártartós fotelszékek kerültek.

 

 
FŐOLDAL                                                                                                                                      REFERENCIA