Puskin mozi

1053 Budapest,
Kossuth Lajos utca 18.

A mai Puskin elődje a Magyar Világ kávéház volt. A Kossuth Lajos utca volt akkoriban a budapesti politikai és társadalmi élet központja. Az I. Világháború után megszűnt a korzó és vele a kávéház is, 1919 után Mezőgazdasági Hitelintézet néven bankház lett belőle. A gazdasági összeomlás idején a bank csődbe ment, viszont a mozi és a filmek iránti kereslet felfelé ívelő pályán volt.

A fenti körülményeknek köszönhetően 1926-ban létre jött a Mezőgazdasági Hitelintézet helyén a Fórum filmszínház, amelynek egyik szakmai alapítója Deák Jenő volt, akinek 1912 óta Általános Mozgóképipari Vállalat néven működött filmkölcsönző cége. Ez alakult át később Stylus Részvénytársasággá, ami részt vett a filmszínház alapításában. Deák Jenő megállapodott a Dávid építkezési céggel, és velük közösen építették fel Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján, Kristián Sándor és Varga Oszkár szobraival és a Grünberger cég csillárjaival Budapest akkoriban legszebb filmszínházát, aminek vezetését Szekrényessy Bélára, a Dávid cég megbízottjára bízták.

A Fórum mozi komoly társadalmi eseményként nyitotta meg 1926. november 26-án a nagyközönség előtt kapuit. A hangosfilm előtérbe kerülésével azonban 1929-ben a némafilmeket vetítő filmszínház tönkrement. A filmszínház üzemeltetésének engedélye időközben Pantl Kálmán, a Belügyminisztérium nyugdíjas helyettes-államtitkáráé lett, aki addig a mozi engedélyek ügyeivel foglalkozott a Belügyminisztériumban. Pénzes társat keresett maga mellé, akit Gerő István személyében meg is talált 1929-ben. Az új bérlő, Gerő István építtette át a mozit az országban elsőként hangosfilmszínházzá. 1929. szeptember 30-án került sor az első magyarországi hangosfilm bemutatóra a moziban. A műsoron két rövidfilm: az Abe Lymann jazzband és Benjamino Gigli előadásában a Parasztbecsület egy részlete szerepelt, majd ezt követte Az éneklő bolond (Singing Fool) című hangosfilm.

1930-ban meghalt Pantl Kálmán, és az addig birtokában levő engedély átszállt az 1935-ben alakult Kossuth Lajos utcai Mozgóképüzemi Részvénytársaságra, amely körül később erőteljes harcok dúltak Gerő István és a Léderer család között. A harcok közepette a mozi állta a sarat, a filmvállatok szívesen adták oda forgalmazásra legjobb filmjeiket, továbbra is Budapest “legelőkelőbb” filmszínházának tartották. A mozi igazgatója Szekrényessyt követően Szlammer Béla lett, majd 1932-36-ig Décsi Oszvald, őt Győrbíró Endre követte. 1938-ban Léderer Lajos, az Rt. igazgatósági tagja vette át a mozi vezetését.

Az 1939-es zsidótörvények következtében a Fórum tulajdonjogában és vezetésében is változások történtek: az Rt. részvénytöbbségét megvásárolta a Telefongyár Rt. volt vezérigazgatója, Neuhold Kornél kormányfőtanácsos, aki átvette a mozi vezetését is. 1941-ben a frissen alakult Fórum Filmszínház Rt. kapta meg az üzemeltetési engedélyt, majd 1944-ig az olasz állami Esperia-filmvállalat befolyása alá kerülve itt mutatták be az olasz filmgyárak filmjeit.

A háború után a Fórum a Kisgazdapárté lett, az 1948-as államosításkor pedig a Fővárosi Tanács kezelésébe került. A Fórum mozi elnevezést ekkor változtatták Puskinra mozira. Megalakult a Fővárosi Tanács V.B. Mozgóképüzemi Vállalata (FŐMO), aminek jogutódaként jelenleg a Budapest Film Rt. tulajdonában van a mozi, üzemeltetését a Budapest Film Kft. végzi.

A mozi technikai rekonstrukciójára 1988-ban került sor, ennek során gépészeti átalakítások történtek, majd 1998. október 15-én megnyitotta kapuit a korábban 623 férőhelyes egytermes moziból lett háromtermes új Puskin mozi. A hajdan fényűzően kialakított filmszínház átépítése során az építészek megtartották a mozi eredeti homlokzatát, ami egyébként is műemléki védelem alatt áll és a mozi előcsarnokában sem végeztek semmilyen átalakítást. A nézőtéren megszüntették a páholyokat, és amfiteátrumszerűen döntött nézőteret alakítottak ki a régi helyén, úgy, hogy az erkélyrészt meghosszabbították egészen a vászonig. Így megfelelő dőlésszöget kaptak a 225 fős Metropolis teremben. Az egykori mellékhelyiségek helyén alakították ki a 72 fős Amarcord termet, a régi iroda és előtere helyén pedig a 68 fős Körhintát. Mindhárom terembe kényelmes és korszerű, pohártartós fotelszékek kerültek.

 

 
FŐOLDAL                                                                                                                                      REFERENCIA

New York Boscolo Hotel

1073 Budapest, Erzsébet krt. 9-11.

New York Boscolo Palota

A Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete a New York Palota. 

A New York Kávéház épülete a történelem során több alkalommal is veszélybe került, és eredeti pompája is veszített fényéből, mígnem az 1990-es években gazdátlan maradt az épület. Végül 2001 februárjában az olasz Boscolo cégcsoport vásárolta meg az államtól, és újítatta fel a New York Palota épületét, benne a New York Kávéházzal.

A cégcsoport kiemelt figyelmet fordított rá, hogy a Kávéház megőrizhesse eredeti pompáját, és a felújítás során minden lehetséges módon megőrizték a régi motívumokat, az elrendezést és a hely exkluzív megjelenését, stílusát.

A mai New York Palota az 1894-ben épült eredeti épület újragondolása, Maurizio Papiri és Tihany D. Ádám kreatív ötletei által. Az épület olasz reneszánszra támaszkodó eklektikus stílusú, azonban a modern kortárs belsőépítészet is teret kapott a belső terek kialakításában, megalkotva a Boscolo Csoport luxus szállodáinak egyik legrangosabbját. 

A New York Kávéházba belépve máig érezhető a történelem egy cseppje. Számos híres írónk, költőnk töltötte itt az idejét, többek között a budapesti kávéházban, a karzaton született meg a Pál utcai fiúk története is, Molnár Ferenc tollából. Olyan neves művészeink törzshelyévé vált az épület mint Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor.  

Grünberger Tamás minta alapján eredeti lámpákat készített.

 

FŐOLDAL                                                                                                                                      REFERENCIA

Frankel Leó utcai zsinagóga

1023 Budapest, Frankel Leó út 49.

Frankel Leó utcai zsinagóga

Frankel Leó Úti Zsinagóga neológ zsinagóga Budapesten.

A zsinagóga 1888-ban épült, majd az 1920-as években köré építettek egy lakóházat, amelyben a hitközség tagjai laktak és intézményei működtek. A második világháború alatt istállóként használták, a házban lakó embereket pedig elhurcolták. Emléküket egy tábla őrzi az udvarban. A zsinagógát Fellner Sándor tervezte francia gót stílusban. Akkoriban még Zsigmond utcának hívták az utcát.

Frankel Leó utcai zsinagóga csillár

Frankel Leó utcai zsinagóga csillár

Frankel Leó utcai zsinagóga csillár

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
FŐOLDAL                                                                                                                                      REFERENCIA

Óbudai zsinagóga

1036 Budapest, Lajos utca 163.

Óbudai zsinagóga

Óbudai zsinagóga

Az óbudai zsinagóga Budapest III. kerületében, a Lajos utca 163-alatt található épület, mely Budapest legrégibb, ma is álló zsidó imaháza, egyben az európai klasszicista zsinagógaépítészet egyik remeke. Az 1960-as évektől, mikor a Budapesti Izraelita Hitközség eladta, egészen a 2010-es részleges felújításáig múzeumként, raktárként, illetve stúdióként is üzemelt. Helyreállítását követően, 2010 tavaszától az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség központja, rabbija pedig Köves Slomó lett. Felekezeti szempontból az ortodox judaizmushoz, azon belül a Statusquo Ante irányzathoz tartozik.

A zsinagóga 1957 óta műemléki védelem alatt áll.

  
FŐOLDAL                                                                                                                                      REFERENCIA